Fehérjék és enzimek
Fehérjék, -zsírok, -szénhidrátok, -növényi rostok lebontásához szükséges enzimek hiánya személyenként eltérő módon. Ez tovább fokozódik vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek hiányával. Mindezeket valahogyan pótolni kell, különben nincs teljes gyógyulás. Nincs két azonos egyén, aki egyformán reagálna az elfogyasztott ételekre. Ami egyeseknek alig megemészthető, ugyanaz másoknak semmi különösebb problémát nem okoz mindaddig, míg van elegendő enzimtartalékuk.
Enzimterápia
Nemcsak arról van szó, hogy a bizonyos enzimkivonatokat fogyasszunk, hanem arról is, hogy lényeges táplálkozási változást vezessünk be. Minden egyén különbözik abban, hogy milyen és mennyi szükséges fehérje-, zsír-, szénhidrátlebontó enzimeket tud előállítani. Dr. Loomis kidolgozott egy 24 órás vizeletanalízist annak eldöntésére, hogy milyen étkezési stressz-faktoraink vannak. Ez alapján tudnak ajánlatot tenni az étrendmódosításra, hogy milyen kiegészítő enzimkivonatokat tanácsos szedni. Ez a terápia csökkenteni hivatott az étkezési stresszt, feljavítja az emésztést, ezáltal tökéletesebben lebontott tápanyagokkal lát el, segíti a bélműködést, kevesebb toxin termelődik, javítja az immunrendszert, csökkenti a gyulladást, segíti a vitaminok, ásványi elemek felszívódását. Minél idősebb valaki, annál fontosabb az enzimterápia szerepe.
Ahogy dr. Howell vallotta, a mellékhatások nélküli növényi enzimkivonatok nemcsak az egészség és hosszú élet számára fontosak, hanem ez egy életbiztosítás is a betegségek ellen.
Az első és legfontosabb szempont az egészséges étkezés meghatározásához, hogy az illető egyén a saját maga számára fontos és nélkülözhetetlen enzimeket megkapja a megfelelő mennyiségben, amikor azokra szüksége van. Az enzimkutatók szinte kivétel nélkül arra a megállapításra jutottak, hogy az ételek legalább 75 %-a nyers, hőkezelésmentes étel kell, hogy legyen, amit szükség esetén további enzimkivonatokkal is ki lehet/kell egészíteni. Ennek hiányában a szervezet, ha egyáltalán képes rá, kénytelen máshonnan elvonni enzimeket. Például a test saját funkciójaitól és helyeiről von el metabolikus enzimeket az emésztésbe. Ezáltal gyengül az immunrendszer, az öregedés folyamata látszólag felgyorsul, betegségeknek teszi ki a legyengült testet. A túl sok és többnyire ugyanolyan főtt/sült étel évtizedek során teljesen kimeríti a testet. A krónikus degeneratív betegségek valójában súlyos enzimhiány miatt tudtak megjelenni a legyengült szervezetben.
A négy legfontosabb enzimhiány kategória:
Az enzimek a legkevésbé hőellenálló tápanyagok. Minden étel, amit tartósan felmelegítettek fokról fokra elveszíti enzimtartalmát, vitaminjainak, tápértékének döntő hányadát, a fehérjék eldeformálódnak, az étel élettelenné válik és a szervezet számára mérgező szervetlen savak keletkeznek. Ez a deformáció már kb. 47 °C-tól kezdve jelentkezik, ami még langyos felmelegítésnek sem nevezhető. Ugyanígy enzimhiányos vagy teljesen enzimmentes minden sugárkezelt, konzervált, vagy pasztörizált, párolt, bármilyen hőhatásnak kitett, legfőképpen a mikrohullámú sütő által hőkezelt, de még a fagyasztott ételek is. Mintha az enzimek önmaguk is élő egységek lennének és megölve őket nem képesek feladatuk betöltésére, mégha látszólag ugyanolyan kémiai formulák maradtak is (pl. fagyasztás, sugárkezelés, vagy füstölés után).
|